1146 Budapest, Zichy Géza utca 4.

RECSK NEMZETI EMLÉKPARK

Magyarország, Recsk
meghívásos tp., 2021


A "Recski Nemzeti Emlékpark" koncepcionális eleme a történelmi analógiák építészeti asszociációinak megjelenítése. Az 1950-es évek elején az új kommunista rendszer és diktatúra paranoiájának következtében az ún. rendszerellenesnek gondolt "elemeket" internálták, eltüntették, titkosították – jelentős létszámban a recski munkatáborba. Az "átláthatatlan" fal-épület elhelyezkedése is ezt a fajta hozzáállást fejezi ki, mellyel az utolsó pillanatig takarja, "elrejti" a volt internáló tábort. A fogadóépület robosztus, az "emberi lépték fölé magasodó" fal-tömbje elzárja a továbbhaladás útját "megkerülhetetlenné" téve az épületet. Az egyszerű építészeti formajegyeket hordozó, kőburkolatos tömeg a kommunista rendszer brutalitását hivatott megjeleníteni, míg a homlokzati fémkalodákba, fémkosarakba ("gabion") rakott nagyméretű kőtömbök a recski táborban végzett kényszermunka szimbólumaként jelennek meg. Az épület megfogalmazásához használt építészeti formanyelv annak mementó-jellegét erősíti, kifejezve a kommunista totalitárius rendszer hatalmi, fizikai fölényét, megmutatva annak durvaságát. A fogadóközpont elhelyezkedéséből adódóan a kiállítást végignézve az épület horizontális tengelye egyenesen rávezeti a látogatót az egykori táborra úgy, hogy az csak a kilépés ("szökés") pillanatában tárul fel a látogató előtt a barakkok terénél.

Építész vezető tervező: Csontos Györgyi Paládi-Kovács Ádám, Borbás Péter, Adorján Anna

Építész munkatársak: Hornperger Arnold, Kulcsár Dávid, Erdélyi Anett, Tóth Árpád