MEMO BUNKER

Magyarország, Budapest, Ferencvárosi pályaudvar
országos tp., 2016

A "MEMO-bunker" terve az I. világháború centenáriumára meghirdetett ötletpályázatra készült. Cél volt egy olyan központi (budapesti) emlékhely megfelelő helyszínét és koncepcióját megtalálni, ami a magyar történelem legtöbb (661 ezer) katonaáldozatára méltón megemlékezik. A pályázat felvetéseire válaszul adott koncepciónk alapvető kritériumai lettek, hogy emlékezetességre törekedjen, a kiválasztott helyszín szervesen kapcsolódjék a világháborús eseményekhez; a kiválasztott helyszín közlekedési szempontból központi pozícióban legyen, rendelkezzen olyan szimbolikus építészeti elemmel, amely az adott helyen eleve megtalálható, és amelyre a kortárs építészeti gesztusok ráépíthetők, a beruházás egyúttal lehetőség szerint járuljon hozzá a budapesti (barnamezős) városszövet revitalizálásához is. Az I. világháborús csaták színhelyei -sajátosan - kivétel nélkül a mai országhatárokon kívül találhatók, ezért olyan szimbolikus helyszínt kerestünk, amely a hadba vonuláshoz köthető: olyan "anyaföldet", amelyet a katonák utoljára érintettek, mielőtt a hazáért az életüket áldozták volna. A kritériumok alapján találtunk rá és választottuk Budapesten a Ferencvárosi Pályaudvar revitalizálandó környékét az ott kihasználatlanul álló légoltalmi bunkerrel. Az épített környezetének múzeumi hasznosulása, valamint az óvóhely "MemoBunker"-ként kegyeleti funkcióval, barnaövezeti rehabilitációként valósult volna meg. Míg a – kortárs beavatkozásokkal megújított - markáns főhomlokzata terveink szerint a nagylétszámú ünnepi megemlékezések háttere lett volna, a személyes megemlékezések helye viszont a működő villamospálya ("Hadak útja") mentén lett volna, a "memovillamossal" az "útra kelő és úton lévő" tragikus sorsok szimbólumaként. A hősök emlékére 1-1 ólom emlékpóznát (stilizált fejfát) terveztünk, rajtuk kiperforált nevekkel, melyek mozgás közben – a tervek szerint - egységes képpé álltak volna össze - az egyéni sorsokat közösségi identitássá, emlékké alakítva. Az I világháborús tervjavaslatunk helyén később a Málenkij Robot Emlékhelyet alakították ki.

Építész vezető tervező: Csontos Györgyi, Nagy Barbara