NEMZETISÉGI ISKOLA | PÁLYÁZAT

Magyarország, Debrecen

Koncepció:

A tervezési feladatban meghatározott, többszintű (Óvoda (KG), Általános iskola (PYP, MYP), Gimnázium (Pre-DP, IBDP)) oktatási programot kiszolgáló épületnél azt az összetett építészeti kívánalmat kellett szem előtt tartani, hogy a különböző korcsoportok épületegységei külön is értelmezhető intézményrészek legyenek, ugyanakkor egységes struktúrába szervezett épületté is váljanak. Az ezt befogadni tudó épületstruktúra kialakításánál egy olyan tér-kísérlet megvalósítását tűzte ki a terv, ami az különböző korcsoportba tartozó gyermekek eltérő térérzékelésén alapul. Az 5-18 éves koruk között idejáró diákoknak épített környezetében a velük együtt növekedő lépték uralkodik. De az épületen belüli közlekedés mentén azonban azonosan ismétlődő, a tájékozódást ilyen módon segítő elemek (bejáratok, lépcsőmagok, stb.) sorakoznak.

Az épület telepítésében cél volt, hogy az intézményegyüttes fogadási oldala utcaképet formáljon, és városépítészetilegkommunikáljon a környék meghatározó épületeként jelen lévő Balásházy János Szakközépiskola és Kollégium utcatengelyes tömbjével. Az utcához képest beforgatott tömbök egyrészt befogadó teret képeznek a Bánat utca irányából érkező forgalom irányából (ezzel lehetőséget nyújtva az érkezési-indulási "dropoff-pickup" forgalom befogadására) és kihangsúlyozzák az intézményrészek bejáratait is, másrészt homlokzataival a déli irányba néznek. Az épülettömbök kiegészítő formái a hátsó iskolaudvarokat lezáró terep- és kerítésépítmények, -sávok, valamint a sportpályák hálóval kerített egységei. Az intézmény-együttes bővítésekét tervezett kollégiumi szárny tömegével kiegészülve a telek a keleti oldalán is térfalat alkotna.

Az épület funkcionális, derékszögű, raszteres szerkesztésű alaptömbjeinek formai oldását adja az épületen belül zajló forgalom: a bejáratoknál, a galériakontúrokban és a lépcsőmagokban lévő lekerekítések egyrészt az "tér-áramlás", az átlátások, másrészt a szikár funkcionális szerkesztés "humanizáló" eszköze. A közösségi és az épületmagokban lévő cellás belső tereknél egyaránt fontos a téralkotó elem természetes fény használata. A nagy üvegfelületek alkalmazásában ezen túl a külső és belső terek minél nagyobb mérvű összenyitása is koncepcionális alapvetés volt.